A motor fékrendszer működése

Bevezető

A technika fejlődik és változnak a fékekkel fenntartott követelmények is. A régebbi motorok alig-alig tudtak felgyorsulni 120 km/h sebességre ezért nem is volt olyan nagy szükség túl jó fékekre, de a mostani sportgépek könnyen verdesik a 250 km/h sebességet is. Ilyen sebességhez már fékekre is szükség van. Még a régebbi motorokon elől-hátul fékdobos megoldást alkalmaztak és mechanikus erőátvitelt (bovden, rudazat), a mostani paripáknál már a hidraulika (olaj) vette át a szerepet. Persze még mindig léteznek olyan masinák amiken előszeretettel alkalmazzák a dobfékes megoldást, de ez már csak a hátsókereket fékezi, elől megkapták a korszerű tárcsaféket. A kisebb köbcentis motorkerékpároknál elöl szimpla tárcsaféket alkalmaznak, mivel itt nincs akkora szükség a motor lassítására, viszont a nagysebességű motoroknál annál inkább, ezért ott dupla tárcsaféket alkalmaznak az első kerék megfékezésére.

A hidraulikus fékrendszer

Felépítése:

• Főfékhenger (kéznél, lábnál)
• Fékcsővezeték
• Munkahenger / munkahengerek

Főfékhenger:

A főfékhenger az, amit a bal kezünkkel, vagy a jobb lábunkkal működtetünk egy kar segítségével. Miközben rálépünk a fékpedálra, vagy behúzzuk a kéziféket egy dugattyút mozgatva olajat préselünk a fékcsövekbe.

Fékcsővezeték:

A főfékhengerből a fékcsöveken keresztül jut az olaj a fékmunkahengerek felé. A fékcsövek lehetnek többrétegű olajálló gumicsőből és fémből is. Most szólok, hogy nem arról a fém fékcsőről van szó amit minden motoros kiakar cseréltetni a jobb fékhatás érdekében, hanem valódi fém fékcsőről ami nem deformálódhat! A gumi fékcsőnek olyan helyeken van szerepe, ahol a motor egyes része valamilyen rugalmas mozgást végez (hátsó villa, első villa). Ezeken a helyeken rugalmas fékcsöveket használnak a törés elkerülése végett.

„Fém fékcső”

Most lehet, hogy nagy meglepetést fogok okozni, de az általatok jól ismert fém fékcső nem is fémből van. Egy különleges kifejezetten nagy hajlítási igénybevételnek jól ellenálló műanyag csőből, amit fémhálóval vesznek körbe. A jobb fékhatás érdekében sokan kicseréltetik a gumi fékcsövüket „fémre”. A nagy különbség abban rejlik, hogy a gumi valamilyen mértékben rugalmas és fékezéskor egy kicsit megdagad (gondoljatok a locsolóslagra, mikor kinyitjátok a csapot) ezáltal egy kis erő elveszik a cső megdagasztására és ezáltal több olajat is kell pumpálnunk a csövekbe ahhoz, hogy eljusson a munkahengerekig. Na ezt az erőveszteséget és olajtöbbletet spórolja meg nekünk a „fém fékcső”, ezért érezzük a fém fékcsővel felszerelt motorok fékjét erősebbnek és kevésbé úgymond nyúlósnak. Ezért fog jobban, viszont jobban kell vele vigyázni, mert sokkal hirtelenebb lesz a motor féke és ez finomabb kezelést igényel.

Fék munkahengerek:

A fékmunkahenger feladata, hogy a fékezést végrehajtsa. Ő a végrehajtó szerv és Ő felel azért, hogy valóban megálljunk.

Motorkerékpárokon általában kétdugattyús munkahengereket használnak a jobb és pontosabb fékhatás érdekében. A munkahengerben elhelyezett fékbetétek biztosítják a csúszó tapadást a forgó féktárcsa és az álló munkahenger között. Amikor a féket behúzzuk, vagy benyomjuk, akkor ezek a fékbetétek összeszorítják két oldalról a féktárcsát és ez lassulásra készteti azt. A féktárcsa a felnihez van rögzítve így ennek lassulása a motor lassulásához vezet, ha nem csúsznak meg a gumiabroncsok.

Mint Ti is észrevehettétek a motorokon elöl sokkal nagyobb a féktárcsa átmérője mint hátul. Ennek az-az oka, hogy a fékezéskor a motor súlya az első tengelyre (kerékre) helyeződik át. Ezért az első kerekeket sokkal jobban lehet és kell is fékezni mint a hátulsókat, amiről éppen lekerül a súly fékezéskor.

A dupla tárcsafékkel felszerelt motorok nagy sebességre képesek és az ilyen nagy sebességről való megállás jó fékhatást igényel. Mint már említettem a fékezés súrlódással jár. A súrlódás pedig hővel. Képzeljük el, hogy forgatunk egy kereket és megpróbáljuk úgy lefékezni a kezünkkel, hogy oldalról hozzányomjuk. Ha csak az egyik kezünket használjuk, akkor sokkal nagyobb hő keletkezik, mintha mind a kettővel fékeznénk két irányból. Ha a fékbetét felmelegszik, akkor veszt a tapadásából és a tárcsát is felmelegíti, ami gyengíti a fékhatást. A betétek melegedését úgy tudjuk csökkenteni, hogy dupla tárcsaféket használunk, így csak a fele munkát kell elvégezni a munkahengereknek és a betéteknek. Mivel nem fog úgy melegedni így jobban is tapad és a jobb tapadás erősebb féket eredményez! Az meg már mellékes, hogy ezáltal nem kell olyan sűrűn cserélni a fékbetétet, mint egy szimpla tárcsafékkel rendelkező motorkerékpárnál.